Nem szeretem a bort. Jobban mondva a gyomrom nem szereti. Ennek ellenére tessék engem múlt héten elképzelni egy borfesztiválon, mint önkéntes. Höhö.
A lényeg az, hogy minden évben megrendezésre kerül a Duke Energy Centerben, és a bevételből nem kevés pénzadományt kap az iskola. Kelli, egy barátnője, Judit és én mentünk önkénteskedni; Kelliék a kasszákhoz kerültek, Judittal pedig megkaptuk ama nemes feladatot, hogy mi köszöntöttük a vendégeket (akcentussal élők, előre fel!). Lent kellett állnunk, a legalsó szinten, és az érkező embereknek segíteni, hogy merre menjenek, melyik mozgólépcsőt használják, s majd kövessék a táblákat. Nem volt ezzel semmi probléma, de ezt a feladatot simán ki lehetett volna kerülni, ha a táblákat, rajta a nyilakkal már eleve a MEGFELELŐ helyre teszik, és nem vezetik félre a jónépet. :D
Mindegy. Mi jót álltunk lenn magunkért, gyakran értetlen tekintetek keresztüzében, hogy mostmimégismitszólunkmárbelemerremenjenek?!
Velünk volt a Center egyik biztonságiőre is, aki egy másik rendezvény miatt volt odaállítva; nagydarab fekete, jópofa, vicces fazon. Nagyon segítőkész volt, volt amikor el is happolta előlünk a feladatot, mert fennhangon elkezdte mondani az érkező tömegnek: "Balra a mozgólépcső a Borfesztiválhoz, balra a mozgólépcső mellett a Home and Garden Showra... " Azt kezdtük játszani, hogy ki tudja jobban megállapítani, ki-melyik rendezvényre jött. Aki szebben volt felöltözve, és borítékban tárolta a jegyeit, az tuti borozni jött; aki pedig slamposabban, mackóban és az egész családdal, csemetékkel jöttek... nos, azok vagy csak megálltak pisilni út közben, vagy a showra jöttek.
Cirka 3 óra ácsorgás után felmentünk vissza, hogy mi végeztünk. Ja igen, merthogy a nagyeszűek feltették a harmadik emeletre a borfesztivált! Mondjuk engem nem zavart, én igazán élveztem, amikor vége lett az egésznek, és több 100 részeg ember próbál lejutni a mozgólépcsőn, ÜVEGpohárral a kezükben. Ciki, nem ciki, de sokkal több részeg nő/lány/csitri volt, mint pasek. Élveztem a dolgot, mert a magassarkúban a mozgólépcsőig ellavírozásuk még csak-csak frenetikus volt (kivéve azoknál, akiket húztak-vontak, oldalról támogattak), nade kérem a pillanat, amikor próbálnak rálépni a lépcsőre, halálos, pláne, ha ezt páros-szinkronban kell megtenniük, vak vezet világtalant alapon! :D Rendőrök álltak a mozgólépcsőnél, fent is meg lent is, és ők is kb. ugyanúgy szórakoztak a jónépen, mint én...még a rádiójukon is azt beszélték, hogy "Azt figyeld, aki most indul lefelé". :D
Szóval mindenképpen élmény, de legfőképpen szórakoztató volt.
Ezen a héten nem történt különösebben semmi érdekfeszítő dolog, megy minden a maga tempójában. Illetve egyik reggel, mikor szálltam fel a buszra, egy fekete nő megkocogtatta a vállam, és megkérdezte, hogy hol vettem a cipőmet? - naaaagy mosollyal feleltem, hogy Magyarországon (természetesen a Tiszám volt rajtam:))).
Van egy új kisfiú, aki 2 hétre jött csak, mert messze laknak, és általában a nyári táborra szoktak jönni, de most nem fognak, és csak ezt a két hetet tudták megoldani. Jövő héten jön egy srác segítőnek.. háttt, örülök is neki meg nem is. Mert jó, hogy lesz segítő, de most még csak úgy fog festeni a dolog, hogy egy gyerekkel több lesz a csoportban, akivel foglalkoznom kell, úgymond. Így is, a szerdák nagyon gyilkosak, mert gyerekre vagyunk 3-an. Sebaj, majd lesz valahogy, azért inkább vagyok optimista. ;)
Végezetül időjárásunkról. Utálatos. Megint elhúzta az orrom előtt az a piszok tavasz a mézesmadzagot. Napsütés, 20°C, vidámság, tralalala, erre rákövetkező nap megint mínuszok és hóesés. Hát micsoda dolog ez ez kérem?! Tessék most már tavasznak lenni, mert irgumburgum!! A hétvégére, ill. szombatra jó idő, vasárnap megint havas eső... GRÜ.
*Zita az időjárás miatt hőbörög már megint c. rovatunkat olvashatták. Köszönjük.