Let it snow, let it snow, let it snow...

Otthoniak: BOLDOG MIKULÁST!!:)
Bréking nyúz. Holnap nem kell dolgoznom, mert hó nap (ho'nap hó nap, höhö.) lesz/van. Félreértés ne essék, egy deka hó sincs még, de nagy „Winter storm  warning” van, ami miatt az egész állam frászban. Vicces, mert tegnap 16 fok volt!!! Bámulat. Ma éjszakától mond esőt, havat, jeget, mindent mi jó (ejnye, Mikulás), aztán meg zömével havat, de szerintem kicsit felfújják a dolgot. Olyannyira készülnek rá az emberek, hogy ma a boltokban úgy kezdett el vásárolni mindenki, mintha a harmadik világháborúra készülnének az élelmiszer tartalékokkal. Én nem félek, van kajám, és főzni is tudok, könyvem is van, ha elmegy az áram, wáhhháháá! Olvastam, hogy otthon is egész szeles lesz az időjárás…
Egyebek, mióta nem írtam:
Szombaton elmentem Kelliékkel kicsit kikapcsolódni. Jó volt, és tanulságos. Olyan emberekkel beszélgettem jóízűt, akikkel nem is gondoltam volna, hogy valaha is szóba állok, vagy ők velem. Jól éreztem magam, megint.
Nonstop hivogatnak viszont telefonon. Az egyik reggel egy enyhén szólva is morcos fickó hagyott nekem üzenetet, hogy adjam vissza neki a fckin' telefonját... Na már most, mint kiderült, ez egy használt szám, amit továbbadtak nekem, és természetesen nem engem keresett ez az illemtudó úr, de akkor is... hogy lehet valakinek odaadni egy olyan telefonszámot, ami egyszer valaki másé volt, csak tőle elvették???! Gyjááá.... megkértem Kellit, hogy értelmezze nekem a hangüzentet, mert csak a bájos f-betűs részt értettem, a többit nagyon méregből, és nagyon elkenten mondta fel az illető (vagy belőve, sohasem lehessen tudni). Egyébként Kelli első reakciója, mikor mondtam, hogy valaki hagyott nekem üzenetet a hangpostámon, de nem tudom ki az, ez volt: "Ó, biztos megadtad valakinek a számod a múltkor, nem?!;) - Neem, már csak azért sem, mert nem tudom még mindig fejből (ezvan.), másrészről pedig egynek adtam meg egy ál email címet, csak hogy hamarabb szabaduljak.." :D. Ma is hívott egy szám, felvettem és magyarul kezdtem el beszélni. Hát rögtön letette, hogy téves; ezzzazz, khéremszépppeen.
Aztán elkezdtem a héten, jobban mondva tegnap a „munkát” a fiatal lánnyal. Lenyűgöz a lelkesedése, hogy mennyire akarja csinálni, hogy imádja a konduktív pedagógiát, és ha tehetné, minden nap járna fejlesztésre, mert úgy érzi, hogy segít neki, és nemcsak fizikai értelemben. Kellemesen megizzasztjuk egymást, de ma már például sokkal jobban mentek a feladatok, igyekszem kellőképpen kinyújtani és lazítani. Ma együtt énekelte velem magyarul a Kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda… kezdetű dalt, méghozzá majdhogynem tökéletes magyarsággal, és élvezte nagyon (én is)!:D Beszélgetünk is, nagyon értelmes és okos lány, sok mindent szeret csinálni szabadidejében. Kis lépésekben, de igyekszünk majd eljutni a céljához: javítani az oldalazásán.
A héten majdnem mentem busszal dolgozni, de aztán nem lett belőle semmi, mert hooogy hogy, hoogy hogy nem, de valami mindiiig közbe jött… nem nekem. Nehezen veszik itt rá magukat az emberek, hogy tömegközlekedjenek. :D Bosszantott a dolog, nagyon, mert éreztem, hogy nem volt semmi bibiről szó, bár erről nem tudtam megbizonyosodni. No mindegy.
Másik furcsaság: Zitukának már megvan a karácsonyfája. Igen, igen. Kaptam a munkaadómtól egy kisebb műfenyőt, feldíszítve, azzal az üzenettel, hogy nyugodtan magyarosíthatok rajta… elő a kokárdákkal, szalonkával, paprikákkal, meghintem kis pálinkával, sejderutyutyu! :D Édesistenem. Szóval annyit tettem vele, hogy egy-két giccsparádét levettem róla, és majd nézek valami egyszerűbb és szép gömbdíszt, és a tetejére csillagot. Most a hétvégén lett volna szombaton egy shopping túra, busszal (hasonló ahhoz a kocsmáshoz, amin a múltkor voltam, csak itt nem inni kell, hanem vásárolni az üzletekben reggel 9-től délután 5-ig… szóval nagyon nem nekem találták ki), illetve vasárnap lett volna egy karácsonyi party a munkaadónknál, ami az időjárásra való tekintettel szintúgy elmarad. Az idő miatt nem tudom, hogy sikerül-e kijutnom a Bengals-meccsre, pláne, hogy még nincs jegyem, de az itt elvileg még semmit nem jelent; van, amikor az utolsó pillanatban próbálnak eladni jegyet, jó áron. Szóval várok, hátha.. ha nem, hát talán azt is túlélem.:)