Zita most ír értelmeset

Most már több minden van, amit leírhatok. Kezdem azzal, hogy ez a hét volt az utolsó az iskolában, a következő hetet nyitjuk egy Memorial Day-jel, amikor senki nem megy dolgozni, mert az amerikai katonákra emlékeznek meg, akik szolgálták és szolgálják a hazájukat.
Majd nekem dokumentációs hét lesz, meg tervezgetjük Judittal a nyári tábort, ami június 2-án kezdődik. Én csak 3 hetet viszek belőle, mert 21-én délután megyek hazaaaaaaa..felé, szóval Párizsig!:))) 23-án délután érkezünk Magyarországra.

Úgyhogy zsongok. Nagyon. Itt van a csudaszép nyár, ki-kijárok napozgatni, járok futni, élvezem az időjárást. Illetve, amit mostanság újabban élvezhetek: a vezetés.
Történt ugyanis, hogy a főfőfönökasszonyom megkérte az egyik segítősrácunkat (aki többek között dolgozik nálunk, az iskolában; a főnökasszony boltjában/háza táján.. szóval most már engem is tanít), hogy járjon el velem vezetni, oktasson. Így hát most már esélyem sincs arra, hogy elmeneküljek. Jön értem szépen, bepattanunk az autómba (ami jelenleg még a főnökasszony férjének Hondája , lásd a képen); de j. héten másik játszópajtit  kapok), elmegyünk egy kies parkolóba, hogy ott gyakorolhassam a kanyarodás, ill. most a mindkét oldali parkolásnál tartunk. Az elején én tanítottam őt egy kis alapfokú magyarra: „When I say jajistenem, jajistenem”, don’t worry, it’s not a bad word, but probably you’re gonna hear it a lot.” :D A második alkalommal teljesen jól emlékezett rá, mit is jelent. Ezen kívül, hogy jajistenem, a második leggyakoribb reakcióm az ajajjajjajj jajjj, nenenenenene, ez főleg parkolásnál, amikor kanyarodok, és próbálom visszatenni egyenesbe. Szóval legalább nem unatkozik, ha már halálfélelme nincs mellettem.:D
Lelkes is, hozott bójákat, amiknek igyekszem nem nekimenni. Jelzem, ez egyre jobban megy! Mindig mondja, hogy ez most jó volt, a vonal között vagyok, vagy necces, de még épp a vonalon… Meg kérdezi, hogy mit szeretnék gyakorolni? Mondtam, ilyen magas labdát ne adjon, mert azt fogom felelni, hogy azt, hogy ülök az autóban, fogom a kormányt és bájosan nézek ki a fejemből. :D Azóta sajnos mindig megmondja, hogy mit fogunk csinálni… Felvetette azt is, hogy mehetnénk forgalomba.. mondtam, na aaaz ki van zárva! Örülök, ha a parkolóban elvezetgetek (ami mellesleg egy lejtőn van, szóval kapkodom a lábam a pedálokon ide-oda rendesen), és nem bántok senkit, és engem se bántanak. :D Egyébként élvezem, most már eljutottam odáig is, de még mindig nagyon nehezen képzelem el, hogy majd én egyszer egyedül vezetek. Pláne, hogy mutatott egy videót, milyen feladatok vannak a manőver vizsgán. Nahátkérem. Pánik.

Szóval nagyjából ennyi. Így telegetnek a napok, még van 26. Puszi mindenkinek addig is!:)