Hétforduló

2013. november 10.
Túl az első héten, és minden a legnagyobb rendben.
Kicsit nehéz magamat utolérni, mármint a napokkal, mert totál elvesztettem az időérzékem. Onnan tudom, hogy ma vasárnap van, hogy nem jöttek reggel értem, és így rendezhettem egy Nagy Szent Takarítás Napot. Éééés, rögvest rá is jöttem, hogy vennem kell egy normális porszívót, mert bár egy, azaz egyetlen szőnyegem van, az sem egy batár méretű, rendesen megizzadtam, mire 30 perc alatt nagyjából (mondom nagyjából!!!) sikerült a felületi koszt levarázsolnom róla azzal, amit kaptam, ez inkább csak ilyen gyengéd elektromos seprű. De ez volt, ezt kellett  szeretni. A portörlés már könnyebben ment. Tervben van még, hogy felavatom a kis konyhai eszközeimet, és főzök valami finomat. Mr Coffeeval már összemelegedtünk,  de még bizalmatlan velem szemben, mert kicsit vizesre sikeredett a kávéja, de összecsiszolodunk, én is kitapasztalom a nyűgjeit, ő is megtanulja a reggeli kómámat kezelni megfelelően.:)
Tegnap, azaz szombaton voltunk egy CP-expón reggel 9-től délután 4 -ig. Kitelepültünk egy asztalkához, és reklámoztuk a voodoo-nkat (merthogy itt annak számít, eléggé eltér a többi módszertől). Összefoglalva: mosolygás, mosolygás meg egy kis mosolygás.
Igazából eléggé belterjes volt a társaság, ezért a funkció, hogy új gyerekeket toborozzunk, nem igazán jött össze. De a mellettünk lévő standoló fickóval jót beszélgettem. Ő olyan cégtől jött, akik autókat alakítanak át a családoknak, hogy könnyebben tudjanak boldogulni a kerekesszékes, különféle speckós eszközökkel rendelkező hozzátartozóikkal, ha valahova autóval mennek (márpedig mindenhova, ugye.). A másik oldalunkon szintén egy olyan cég volt, ami meg a lakást alakítja át a spec. igényekre. Ugye ebből sejthető, hogy az első a kényelem mindenképpen, és elvész az önállóság és a küzdelmes munka igénye az önellátás területein?.. Szóval így vagyunk mi, voodoo people.