2013. november 10.
Túl az első héten, és minden a legnagyobb rendben.
Kicsit nehéz magamat utolérni, mármint a napokkal, mert totál elvesztettem az időérzékem. Onnan tudom, hogy ma vasárnap van, hogy nem jöttek reggel értem, és így rendezhettem egy Nagy Szent Takarítás Napot. Éééés, rögvest rá is...
Szóval az első napok… Kocsival visznek be dolgozni, ami enyhén szólva is kiszolgáltatottá tesz. Dee, nemsokára megkapom a kis tankönyvemet, amiből megtanulom elvileg a vezetés csínját-bínját, és mehetek is vizsgázni. Ugyanis itt úgy van, hogy jelentkezel egy vizsgaidőpontra, elmész vizsgázni...
Kicsit módosítottam ezen a bejegyzésen, mert nem tetszett. Tanulságos nap volt, az a lényeg. :)
Este elvittek ezek a bolond nőszemélyek egy szórakozóhelyre, ahol fúdesokan voltak. Megkóstoltattak velem egy olyan innivalót, aminek az íze a sziruppal leöntött palacsintához hasonlított, ezért is volt...
Mivel még mindig nincsen internetem, de az események pörögnek, ezért kénytelen vagyok még mindig word-be megírni előre a bejegyzéseket. Lássuk csak. Ma reggel jött értem ismét Kelli, bementünk a suliba, ahol most csak két gyerkőc volt. Kicsit beálltam segíteni, mert nem akartam kukán csak ott ülni....
Megérkeztem.
Nagyon régóta ébren vagyok, de muszáj most pötyögnöm, mert most még friss, aztán úgyis holnap fogom folytatni.
Szóval, Frankfurtig zökkenőmentes volt az utam, ott sem volt nagyobb galiba, csak sokat kellett mennem a másik kapuhoz, és a német vendégszeretet… nagyon morcosak voltak az...
Emlékszem, hogy három évvel ezelőtt pontosan ugyanezt a címet adtam az első blog bejegyzésemnek. Ma sem tudok jobbat. Csak most a helyzet kicsit más. Nem három hónapra megyek ki, nem 18 másik magyarral, hanem egyedül. Ó, és nem tábori konyhára kiszolgálni a puccos gyerekeket. :D
Az utazástól nem...